EPIKA
Szájhagyomány útján terjedtek, a világ keletkezéséről, működéséről, istenekről, hősökről szólnak.
mítosz
Az ókorban keletkezett, egyszerű szerkezet, könnyed téma és hangvétel jellemzi.
értékvesztéssel jár
tragédia
nagyepikai műfaj, ami az ókorban alakult ki, hőse a közösség életét is meghatározó ügyért harcol. Szereplői csodás képességekkel vagy isteni segítőkkel rendelkeznek.
eposz
"A legrövidebb, de legtömörebb műfaj"
epigramma
Az itáliai reneszánszban alakult ki, jelentése "újdonság", rövid, kevés szereplő, helyszín és egy cselekményszál.
novella
Komoly, magasztos téma, emelkedett hangvétel jellemzi ezt az ókori műfajt, gyakran jelenik meg benne a megszólító-megszólított viszony.
óda
Berzsenyi: A magyarokhoz I., Vörösmarty: Szózat
A 17. századi Franciaországban kialakult drámák összefoglaló elnevezése, követi a hármas egység szabályait, legfőbb képviselői: Moliére és Racine
klasszicista dráma
Verses formájú nagyepikai műfaj, a romantikában vált igazán kedveltté, az eposzt váltja, de itt is jellemző, hogy van egy hős, illetve megjelennek a mesés elemek.
elbeszélő költemény (pl. Arany: Toldi, Petőfi: János vitéz, Az apostol)
Rákóczi korában népszerű lírai műfajok.
kesergők, bujdosóénekek, katonadalok
Nagyepikai műfaj, a legtöbb típusa ennek van, sokféle téma, elbeszélésmód, idő-, és térkezelés. Több szereplő, helyszín, idősík, cselekményszál lehet benne.
regény
Zaklatott, szenvedélyes, emelkedett hangvételű, gyakran hullámzó kedélyű, kötetlen formájú ódai műfaj.
rapszódia
(Petőfi: Egy gondolat bánt engemet)
Középkori drámai műfajok, témájuk vallásos, Istenhez, Jézushoz, a szentek életéhez vagy erkölcsi kérdésekhez kapcsolódik.
moralitás, mirákulum, misztérium
Mindhárom műnem tulajdonságai megjelennek benne, "tragédia dalban elbeszélve"
ballada
(nép vagy mű, pl. Arany balladái)
Középkori egyházi és világi műfajok
legenda, ima, levél, elbeszélés, himnusz, zsoltár... lovageposz, lovagregény, alba-dalok, lovagi líra, haláltánc, a vágáns költészet versei...
Nem létező, kitalált címzetthez szóló levél.
fiktív levél
Bibliai eredetű liturgikus műfaj, a lírai én Istent szólítja meg, hozzá fohászkodik. (Énekelt műfaj.)
zsoltár
Olyan drámatípus, melyben nem a cselekmény a hangsúlyos, a lényeges események a szereplők lelkében zajlanak, akik nem képesek egymással valós párbeszédet folytatni. Csehov teremtette meg ezt a műfajt.
drámaiatlan dráma
A romantika korában kedvelt műfaj, amely az emberi lét általános kérdéseire keresi a választ, több műnem tulajdonságait ötvözve. Drámai dialógusokból áll, de nyelvezete jelképes, költői.
drámai költemény, lírai dráma, emberiségköltemény
Pl. Madách: Az ember tragédiája, Goethe: Faust, Vörösmarty: Csongor és Tünde
Verselés és szerkezet a lírában
időmértékes, ütemhangsúlyos vagy szimultán
keretes, retorikus, refrénes, szabadvers, prózavers, képvers vagy kötött forma (pl. szonett)
Rövid, csattanós, tréfás történet, amely többnyire ismert személyiségekhez, történelmi eseményekhez kapcsolódik.
anekdota
Eredetileg párbeszédes formájú, hexameterben írt, bukolikus, pásztori költemény.
ekloga
(Vergilius, Radnóti)
Olyan drámatípus, melyben a jelen eseményei a múltbéli események következményeiként jelennek meg. Ezek fokozatosan derülnek ki.
analitikus dráma
(Ibsen: A vadkacsa)
Verses formájú, változatos témájú, személyes hangvételű költői levél. Általában egy valós és név szerint megjelölt illetőnek íródott, de a szélesebb közönségnek szól.
episztola
Drámatípusok
középpontos, kétszintes vagy konfliktusos