A kiegyezés
Ő volt a kiegyezéshez köthető fő politikai figura
Deák Ferenc
A kiegyezést követő első miniszterelnök
Andrássy Gyula
Elszegényedett középbirtokos nemességből vált városi értelmiséggé, ragaszkodva nemesi kiváltságaihoz
Az árúcikkek könnyebb szállítása érdekében bővítették a dualizmus alatt
Vasút
Beolvadás a társadalomba, saját identitás elvesztése
Asszimiláció
A kiegyezésben szereplő három közös ügy
külügy, hadügy, pénzügy
A Balközép és Deák-pártokból alakult párt, Tisza Kálmán vezetésével
Szabadelvű-párt
A feudális és ipari társadalmi rendszer egyszerre létezését így is nevezzük
Torlódó társadalom
Vasúti töltést vagy gátat építő, kézi szerszámokkal dolgozó munkások
Az egyetlen ténylegesen kiváltságos nemzetiség a korszakban
Horvátok
A közügyektől, hivataloktól való elzárkózás a Szabadságharc elvesztése után
Baloldali, a kiegyezést mereven elutasító politikai párt
Országos 48-as Párt
Alkalmazott értelmiség (rendőrök, csendőrök, postai alkalmazottak)
Kisplogárság
Csepel fellendüléséhez köthető személy
Weiss Manfréd
A 19. század legtöbb országa ilyen államot akart kiépíteni
Nemzetállam
Az Osztrák-magyar Monarchia államformája a kiegyezést követően
Alkotmányos monarchia
A kultúrharchoz köthető miniszterelnök 1892-1895 között
Wekerle Sándor
A nők ebben az iparágban voltak legfőképp alkalmazva
textilipar
Védővámok
A magyar nyelvet negyedik osztályig társalgási szinten kell megtanulnia minden nemzetiségi iskolába járónak
Lex Apponyi
Kossuth Lajos 1867-ben Deák Ferenc felé címzett éles kritikája
Cassandra-levél
A kiegyezést követően, a kormánypártot folyamatosan vakon követő elit réteg gúnyos megnevezése
Mamelukok
A korszak meghatározó kiállítása Budapesten. Számos projekt ilyenkor lett átadva.
Millenium
Transzformátor
Zipernowsky Károly
A zsidó vallás ebben az évben vált bevett vallássá
1895