A gazdaság felosztása, jellemzése
Mi a különbség a szekunder és a tercier szektor között?
A szekunder szektor a nyersanyagokat feldolgozó tevékenységeket foglalja magába, például az ipart, építőipart, energiaellátást.
Ezzel szemben a tercier szektor a szolgáltatásokat jelenti, amelyek lehetnek üzleti (pl. könyvelés, szállítmányozás) vagy lakossági szolgáltatások (pl. oktatás, egészségügy).
Míg a szekunder szektor termékeket állít elő, a tercier szektor szolgáltatásokat nyújt.
Mi a globalizáció egyik fő ellentmondása a gazdasági egyenlőtlenségek szempontjából?
A globalizáció célja, hogy világszinten összekapcsolja a gazdaságokat, növelje a termékek, szolgáltatások, technológiák és kultúrák áramlását. Azonban az egyik fő ellentmondás az, hogy nem csökkenti, sőt gyakran fokozza a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket.
A nemzetközi óriásvállalatok kihasználják az országok közötti bérkülönbségeket, így a gazdasági nyereség gyakran a gazdagabb országokban, vállalatközpontokban jelentkezik, míg az olcsó munkaerő és természeti erőforrások kihasználása jellemzőbb a szegényebb országokban. Így a globalizáció ráerősít a gazdagok és szegények közötti különbségekre, ahelyett, hogy kiegyenlítené azokat.
Mi jellemzi a centrumtérségek gazdaságát?
Magas hozzáadott értékű, nyereséges termelés.
Mi a transznacionális vállalatok fő jellemzője?
Országhatárokon átnyúlóan működnek, világszinten szervezik a termelést.
Mit jelent a gazdasági integráció?
Országok gazdasági együttműködése, illetve annak intézményei.
Miért nem tekinthető önálló egységnek egy nemzetgazdaság a mai világgazdaságban?
Mert a gazdasági szereplők (pl. háztartások, vállalatok) tevékenységei összekapcsolódnak más országokkal – például a külkereskedelem, a munkamegosztás vagy a tőkeáramlás révén.
A magyar gazdaság például szoros kapcsolatban van más országok gazdaságával, így annak eredményei, folyamatai nem értelmezhetők a globális gazdasági környezettől függetlenül.
Mit jelent a piacgazdaság, és mi a legfontosabb jellemzője?
A piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amely a magántulajdonra épül, és ahol a termékek és szolgáltatások cseréje döntően piacokon történik.
A legfontosabb jellemzője a nyereség (profit) elérése, valamint a szabad verseny, amely irányítja a termelést és az árakat.
Miért alacsonyabb a profit a periférián?
Mert főleg alacsony bérű, összeszerelő jellegű munkát végeznek.
Hol találhatók leggyakrabban a transznacionális vállalatok központjai?
A centrumtérségekben.
Mi a szabadkereskedelmi övezet fő jellemzője?
Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása a tagországok között.
Mi a különbség a GDP és a GNI között?
A GDP (bruttó hazai termék) egy ország területén belül, egy év alatt előállított végső termékek és szolgáltatások összértékét mutatja.
A GNI (bruttó nemzeti jövedelem) pedig az ország állampolgáraihoz és vállalataihoz kapcsolódó jövedelmeket számítja össze, akár belföldön, akár külföldön keletkeztek.
A GNI tehát figyelembe veszi a külföldön szerzett jövedelmeket, míg a GDP nem.
Miért nem tekinthető a piacgazdaság „tiszta formában” létező rendszernek a valóságban?
Mert a piacgazdaság működését a valóságban számos tényező befolyásolja, például az állami szabályozás (pl. adók, támogatások, törvények), valamint a társadalmi újraelosztás rendszerei.
Ezért a „tiszta” piacgazdaság csak elméleti modell, a gyakorlatban mindig keveredik állami és piaci elemekkel.
Mely országcsoport tagja Kína és India?
A BRICS-országcsoporté.
Miért szervezik ki az alacsonyabb profittartalmú tevékenységeket?
Mert így csökkenthetik a költségeiket.
Mi különbözteti meg a vámuniót a szabadkereskedelmi övezettől?
A vámunió egységes vámpolitikát alkalmaz a tagországokon kívülre.
Mi az emberi fejlettségi mutató (HDI), és milyen tényezőket vesz figyelembe?
A HDI (Human Development Index) egy összetett mutató, amely a gazdasági fejlettség mellett a társadalmi jólétet is méri.
Három fő tényezőt vesz figyelembe:
Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson,
A születéskor várható élettartam,
Az iskolázottság szintje.
Ez a mutató átfogóbb képet ad az ország fejlettségéről, mint a pusztán gazdasági mutatók.
Miért szükséges az állami szabályozás a piacgazdaságban? Adj két példát!
A piacgazdaság „tiszta” formája nem létezik, mert az állam szabályozó szerepe szükséges a méltányosság, verseny tisztasága és a közszolgáltatások biztosítása érdekében.
Példák:
– Az állam szabályozza a monopóliumokat, hogy ne torzítsák a versenyt.
– Az állam adókat szed és abból finanszírozza az egészségügyet, oktatást, közlekedést, amelyek nem feltétlenül lennének nyereséges piaci alapon.
Mit jelent a „félperiféria”?
Köztes gazdasági helyzetet a centrum és a periféria között.
Mi az a termelési lánc?
A termelés szakaszai különböző telephelyeken, láncszerűen kapcsolódnak.
Mit jelent a monetáris unió?
Közös pénzügypolitikát és közös pénznem használatát.
Mit fejez ki a HPI (Happy Planet Index), és miben különbözik a GDP-től vagy a HDI-től?
A HPI, vagyis Boldog Bolygó Mutató azt méri, hogy egy ország mennyire tud fenntartható módon boldog és hosszú életet biztosítani lakói számára.
Három fő összetevője van:
a várható élettartam,
a szubjektív jólét (mennyire érzik magukat boldognak az emberek),
és az ökológiai lábnyom.
A GDP-vel vagy a HDI-vel szemben a HPI nemcsak a jólétet méri, hanem azt is figyelembe veszi, hogy milyen környezeti költségek árán jön létre az a jólét.
Ezért a HPI különösen fontos a fenntartható fejlődés értékelésében.
Miért lehet a globalizáció egyszerre előnyös és hátrányos egy ország számára?
Előnyös, mert:
– gyorsítja a gazdasági növekedést,
– olcsóbbá teszi az importot,
– elősegíti a technológiai fejlődést.
Hátrányos, mert:
– fokozhatja az egyenlőtlenségeket,
– kiszoríthatja a hazai termékeket,
– kulturális uniformizálódást okozhat,
– korlátozhatja az állami gazdaságpolitikai mozgásteret.
Mely három térség alkotja a világgazdaság hagyományos centrumát (triádot)?
Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Japán.
Mit nevezünk telepítő tényezőnek?
Olyan adottságokat, amelyek miatt egy helyszín alkalmas vállalati telephelynek.
Nevezz meg egy nemzetközi gazdasági szervezetet, amely nem integráció!
Például: WTO, IMF, Világbank, OPEC.