finanszírozási források
Az amortizáció belső vagy külső forrás?
belső
Mi a lízing 2 fő típusa?
pénzügyi, operatív
Mi az illeszkedési elv?
Az eszközök megtérülése és a finanszírozási források visszatérülése igazodjon egymáshoz. A tartósan lekötött eszközöket tartós forrásból, az átmeneti eszközszükségletet rövid lejáratú forrásokból finanszírozzák.
Mik a tartósan lekötött forgóeszközök?
A forgóeszközök értéke sohasem csökken nullára, egy minimális szintet mindig elér, éven belül felhasználásra kerülnek, de folyamatosan megújulva, állandóan szükség van rájuk.
Hogyan számoljuk ki a fordulatok számát?
f = É / K
f – fordulatok száma, É – értékesítési forgalom, K = átlagos forgóeszköz-állomány
Mi a különbség tartós és átmeneti források között?
Tartós források: lejárat nélküliek, vagy éven túli lejáratúak. Átmeneti források: rövid (éven belüli) lejáratú kötelezettségek.
Kinek a könyveiben szerepel az eszköz pénzügyi, illetve operatív lízing esetén?
pénzügyi: lízingbe vevő
operatív: lízingbe adó
Egy vállalkozás finanszírozási stratégiája lehet: ...
-szolid
-konzervatív
-agresszív
Mik a likviditás fenntartásának költségei?
raktározási, készletezési költségek
Hogyan számolható ki az időszak végi záróállomány?
Időszak végi állomány: Z = Ny + En – Ecs
Z – záróállomány, Ny- nyitóállomány, En –eszköznövekedés, Ecs –eszközcsökkenés
Milyen forrás a faktorálás? (belső/külső, tartós/átmeneti)
külső, átmeneti
Mi a visszlízing?
A vállalkozás eladja az eszközt egy lízingtársaságnak és azonnal visszalízingeli. Ezzel pénzforráshoz jut.
Mi jellemző a konzervatív finanszírozási stratégiára?
A vállalkozás a tartós forrásokat bevonja az átmeneti eszközszükséglet finanszírozásába.
eszközök < tartós források
átmeneti eszközök > átmeneti források
nettó forgótőke > tartósan lekötött forgóeszközök
... pénzügyi politika: a forgóeszközök aránya alacsony
szigorú
A forgási sebesség javulása mekkora forgóeszközcsökkenést eredményez?
Forgóeszköz-csökkenés forintban: Ét/n * (it – ib)
É – értékesítési forgalom, n – időszak napjai (1 év esetében 365), i – forgási idő, t – tárgyidőszak, b - bázisidőszak
Mi az osztalékfizetési ráta?
az adózott eredmény hányad részét fizetik ki osztalékként
Mik a lízing előnyei a hitellel szemben?
nem hitelképes vállalkozás is igénybe veheti, a lízingelt eszközön kívül nincs szükség más biztosítékra, rugalmasabb/gyorsabb az ügyintézés, nincs szükség (vagy csak kevesebb) saját erőre
Ha a nettó forgótőke negatív, akkor a vállalkozás finanszírozási stratégiája milyen? Miért?
agresszív, mert
ha a nettó forgótőke negatív, akkor biztos, hogy:
nettó forgótőke < tartósan lekötött forgóeszközök
Mik a konzervatív pénzügyi politika előnyei, illetve hátrányai?
előnyök: a vállalat mozgástere nagyobb, kisebb a kockázat, a váratlan megrendeléseket gyorsabban ki tudja elégíteni
hátrányok: magasabb költségek, alacsonyabb hozam
Hogyan számoljuk ki az átlagos forgóeszköz-állományt kronologikus átlaggal?
Átlagos állomány =
(x1/2+x2+x3+..x_(n-1)+xn/2)/(n-1)
•x1 – időszak eleji nyitó adat
•x2…xn – időszaki záróállományok
•n – időszaki adatok száma
Mik a belső forrásból történő finanszírozás módjai?
-értékcsökkenési leírásból
-visszatartott nyereségből
-vagyon átrendezéséből
Mi a lízingdíj és a lízingszorzó?
Lízingdíj: az az összeg, amit a lízingbe vevő az eszköz használatáért a lízingbe adónak fizet. Tőketörlesztésből és kamatból áll.
Lízingszorzó: teljes lízingdíj / eszköz értéke
Mi a nettó forgótőke? Hogy számoljuk ki?
A tartós források azon része, amely forgóeszközöket finanszíroz. Nettó forgótőke = tartós források – befektetett eszközök
A nettó forgótőke kifejezi azon forgóeszközök értékét, amelyeket a vállalkozás tartós forrásokkal finanszíroz. Nettó forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek
Mit fejez ki az anyagkészlet, a késztermék/áruk, illetve a vevőállomány forgási ideje?
-Anyagkészlet forgási ideje: a készlet a felhasználás előtt hány napig van raktáron
-Késztermék, áru forgási ideje: a készletek az értékesítés előtt hány napig vannak raktáron
-Vevőállomány forgási ideje: a vevői követelések átlagosan hány nap alatt folynak be
Hogyan számoljuk ki a forgási időt?
i = K / (É/n) = K*n / É
i – forgási idő, É – értékesítési forgalom, K = átlagos forgóeszköz-állomány, n – időszak napjai