poétai iskola - part 2

sorfajta

100

időmértékes verselésben a verslábak három iránya és annak az oka

verslábak iránya: emelkedő, ereszkedő, semleges 

ok: EGY VERSSOR VAGY EMELKEDŐ VAGY ERESZKEDŐ, és ritmustörést eredményez, ha ettől eltérünk.

200

felező 8-as és a felező 12-es

kategóriája, elnevezésének jelentése

Az ÜTEMHANGSÚLYOS SORFAJTÁK elnevezése mindig azt jelöli, hogy A SORBAN HÁNY ÜTEM van, de a pontos jelölés azt is feltünteti, hogy az egyes ütemekben HÁNY SZÓTAG található. 

felező 8-as: kétütemű, 8 szótagból áll, a cezúra (metszet) 4-4 szótagra osztja

felező 12-es: kétűtemű, 12 szótagból áll, a cezúra (metszet) 6-6 szótagra osztja

300

hexameter

Időmértékes sorfajta

A sornak hat verslábból kell állnia. A klasszikus hexameterben a verslábak döntően daktilusok (— ﮟ ﮟ), amelyeket alkalmanként spondeusok (— —) helyettesíthetnek; az 5. láb kötelezően daktilus, a sor utolsó verslába leggyakrabban spondeus (— —).

– υ υ | – υ υ | – υ υ | – υ υ | – υ υ | –  –

400

pentameter

Időmértékes sorfajta

Elnevezése, „öt ütem”, félrevezető lehet, mivel valójában a hexameter egyik változatáról van szó: eszerint a pentameter módosult hexameter, melynél a harmadik és a hatodik verslába csonka spondeus (vagyis csak egy hosszú szótagból áll), ezért fél versláb. Így jön ki az öt versláb: 

– υ υ | – υ υ | —  || – υ υ | – υ υ | — 

500

disztichon (fogalma, képlete)

A disztichon (görögül „kétsoros“) egy hexameterből és egy pentameterből álló versforma.

A képlete:

– υ υ | – υ υ | – υ υ | – υ υ | – υ υ | –  –

– υ υ | – υ υ | –  || – υ υ | – υ υ | –

verselés

100

rövid szótag az időmértékes verselésben (mgh, msh, jele)

• rövid a magánhangzó
• és a magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó áll
• jele: U

200

hosszú szótag az időmértékes verselésben (msh, mgh, jele)

• hosszú a magánhangzó
• és/vagy a magánhangzó után egynél több vagy hosszú mássalhangzó áll
• jele: -

300

ütemhangsúlyos verselés fogalma

Az ütemhangsúlyos verselés a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul.

400

időmértékes verselés fogalma

Olyan verselés, ahol a ritmust a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása adja. 

500

mora

Az időmértékes verselésben a szótagok időtartam-alapegysége. Egy verstani értelemben véve rövid szótag időtartama egy mora, egy hosszú szótagé két mora.

rímminőség

100

TISZTA RÍM

rím egész kiterjedésében azonosak mind a magán-, mind a mássalhangzók

200

ÖNRÍM

a hívó- és a felelőrím ugyanaz a szó

300

RAGRÍM

más-más szó végén ugyanaz a toldalék

400

ASSZONÁNC

csak a magánhangzók egyeznek, de a mássalhangzók különbözőek

500

KANCSAL RÍM

a mássalhangzók egyeznek meg (teljesen vagy részlegesen), – a többi rímfajtától eltérően – a magánhangzók térnek el egymástól.

rímfajta

100

bokorrím

az első sor hívórímére a további három sor mindegyike tartalmaz felelőrímet: a – a – a – a

200

párrím

az első sor hívórímére a második sor végén, a harmadik sor hívórímére a negyedik sor vége tartalmaz felelő rímet: a – a – b – b

300

ölelkező rím

az első sor hívórímére a negyedik sor felel, a két közbülső sor is rímel egymásra: a – b – b – a

400

keresztrím

a páratlan sorok és a párosak egymásra rímelnek: a – b – a – b

500

félrím

az első és a harmadik sor semelyik más sorra nem rímel (rímtelen sorok), a második és a negyedik sorok viszont egymással rímelő sorpárt alkotnak: x – a – x – a vagy fordítva

random

100

Ritmizáld a következő szavakat a táblánál. 

Budapest, hadsereg, Szeged, kémény, füstöl, remény

Budapest: UU-

hadsereg: -UU

Szeged: UU

kémény: --

füstöl: -U

remény: U-

200

rím fogalma (részletesen! legalább 4 jellemzőt sorolj fel!)

• Az a jelenség, amikor egy szöveg bizonyos helyei hasonló (vagy azonos) hangzásúak. 
• Rímelő szöveghelyek előfordulhatnak kettesével (rímpár), de hármasával, négyesével is, vagy akár még na?gyobb csoportban. 
• A rímpár vagy a nagyobb csoport első tagját hívórímnek nevezzük, a másikat, illetve a többit felelő rím(ek)nek.
• Egy rímes szövegben általában nem egy-, hanem többféle rím található, vagyis a szövegnek nem minden ríme cseng össze egymással. 
• a rím általában verses szövegekben fordul elő, bár létezik rímes próza is  
• A rím legtöbbször a verssor végén található (végrím), de előfordul, hogy a sor közepe rímel a sor végével (belső rím), és összecsenghet a szöveg szavainak eleje (első egynéhány hangja) is – ezt ALLITERÁCIÓnak nevezzük.

300

versláb

Az ismétlődő szakaszokat, amelyek legalább két szótagból állnak (például „ti-tá”, „tá-ti”, „ti-ti-tá”), verslábnak nevezzük. Az irodalmi hagyományban az időmértékes verssor meghatározott számú verslábból áll.

400

szimultán verselés

A magyar beszédben kettős ritmus érvényesül: a hangzó szöveget nemcsak a hangsúlyok kiemelése, hanem a hosszú és a rövid szótagok váltakozása is ritmusosan tagolja. Ezen alapul ugyanabban a versszövegben egyszerre („szimultán”) két ritmuselv sajátosságai is érvényesülhetnek. A teljes szimultán versben mind az ütemezés, mind a verslábazás rendszere sértetlenül, kiegyenlítetten megvalósul. 

Egyszerre időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű egy vers.

500

epigramma

• Rövid, tömör, csattanós költemény.
• Két szerkezeti részt (előtagot és utótagot) kapcsol össze, melyek általában ellentétben állnak egymással: először egy tényt vázol, majd egy váratlan következtetéssel jut el egy megállapításig, amely gyakran az első szerkezeti résszel ellentétes.
• Léteznek magasztos hangvételű, dicsőítő, valamint csípős, humoros epigrammák.
• Az ókorban a halottakat jellemző (gyakran varázsigeként használt) mondásokból alakult ki a műfaj: ez vált felirattá, kőbe vésve, a síremléken (a szó 'rávésés'-t, 'felirat'-ot jelent)
• Versformája általában disztichon.

forma: disztichon (hogyan?), műfaj: epigramma: (mi?)