Tengervíz átlagos sótartalma
35 ezrelék
Ezek okoznak negatív hőmérsékleti anomáliát
hideg tengeráramlat
Két vízlassító réteg között elhelyezkedő víztest:
Melyik folyótípus éri el torkolattal a tengereket?
főfolyó
Tavak pusztulásának fázisai (4 fogalom)
tó - fertő - mocsár - láp
Milyen típusú tenger a Földközi-tenger?
beltenger
Ennyi idő telik el apály és dagály között:
6 óra (12 perc)
A talajszemcsék közti teret nem teljesmértékben kitöltő felszín alatti víz neve:
talajnedvesség
A folyóvizek innen nyerhetnek vizet (minimumocska 3 db kéne)
talajvíz
csapadék
olvadékvíz
Folyókanyarulatok lefűződésével létrejött tavak neve:
morotvató
Óceánok fogalma
nagy kiterjedésű, önálló medencével és abban önálló áramlásrendszerrel rendelkező víztest, melynek sótartalma alig ingadozik
Ennél a torkolat típusnál akár 6-15 méteres is lehet az apály-dagály szintkülönbsége
tölcsértorkolat
Ennyi mg ásványianyagtartalomtól számít egy felszín alatti víz ásványvíznek
500 mg/l
Erre a folyószakaszjellegre jellemző a meanderezés
középszakasz / oldalazó szakasz
Mésztufa általi elgátolással létrejött tó
Plitvicei-tavak
Az átlagos tengervízi sótartalom ennél a nevezetes szélességi körnél a legmagasabb
térítő(k)
Amikor a Hold, Föld, Nap derékszöget zárnak be, akkor gyengül a dagály és így alacsonyabb lesz a magasvíz, ezt a jelenséget úgy hívjuk, hogy:
vakár
Magyarország átlagos geotermikus grádiense:
[m/°C]
20 m/°C
Mi az a sodorvonal?
a vízfolyások legnagyobb sebességű pontjait összekötő vonal
Tavak fogalma
a szárazföld minden oldalról zárt mélyedését kitöltő állóvíz, amely nincs közvetlen kapcsolatban a világ-tengerrel
Vízháztartási egyenlet szárazföldeken
csapadék = párolgás + lefolyás
Nevezz meg 3 meleg tengeráramlatot!
(Észak/Déli)-Egyenlítői-áramlás
Egyenlítői-ellenáramlás
Golf-áramlás
Észak-Atlanti-áramlás
Kuro-shio
Brazil-áramlás
Agulhas-áramlás
Szomáli-áramlás
Kelet-ausztrál-áramlás
A karsztvizek ilyen típusú felszín alatti vizek
résvíz
Így számoljuk ki a folyók vízhozamát:
vízhozam = a meder keresztmetszete × folyó sebessége
Eutrofizáció jelensége
minél dúsabb a növényzet borítottság, annál kevesebb fény jut le, így a növények a saját fajtársaik elpusztulását okozzák, amikor pedig elpusztulnak felhalmozódnak tulajdonképpen üledékként, sőt a lebontó baktériumok a lebontásukhoz oxigént használnak fel, így oxigénhiányos lesz a víz