Személy
Évszám
Uralkodó
Fogalom
Meglepetés
100
„Eközben ………………, aki még mindig gyűlölettől lihegett és halállal fenyegette az Úr tanítványait, elment a főpaphoz, és levelet kért tőle a damaszkuszi zsinagógákhoz, hogy megkötözve Jeruzsálembe hozhassa azokat a férfiakat és nőket, akiket ott talál ennek a tannak a követői közül. De amint haladt az úton és Damaszkuszhoz közeledett, történt, hogy hirtelen fényesség ragyogta körül az égből.”
Saul - Pál
100
„Mivel Mikhaél [konstantinápolyi pátriárka] elkerülte a [római pápai] küldöttekkel való érintkezést és tárgyalást, és kitartott dőreségében, a fentemlített küldöttek végül is […] a Hagia Sophia templomába mentek, és […] a klérus és a világiak szeme előtt kiközösítő bullát helyeztek le a főoltárra.”
1054
100
„Nemkülönben: a fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken […] egy portán belül csak egy [család] lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket és egy telek földjét egy portán belül, [kettőjük összesen] fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd: hárman, akkor is egy és egy fél porta szerint fizessenek.”
- A rendelkezést hozó uralkodó neve és uralkodási ideje (év–év):
I. Károly (1308-42)
100
Azután a szavazatokat nevek szerint külön-külön csomóba rakták, majd hírnök adta tudtul a népnek, hogy kire esett a legtöbb szavazat, s azt vagyonának meghagyásával tíz évre száműzték.
cserépszavazás
100
stílus
román
200
„Elrendeli nevezett rendelet, hogy a magyar iparcikkek az osztrák tartományokba való bevitelük esetén külföldieknek, az osztrák ily nemű áruk pedig Magyarországba szállítva, belföldieknek tekintessenek, tehát amazok 30%, ezek pedig 3%-os vámot fizessenek.”
zolón
200
." Ha pedig a király az országon kívül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi bírságot ne vegyen. Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, [...] mindnyájan tartozzanak elmenni.
1222
200
„Elrendeli nevezett rendelet, hogy a magyar iparcikkek az osztrák tartományokba való bevitelük esetén külföldieknek, az osztrák ily nemű áruk pedig Magyarországba szállítva, belföldieknek tekintessenek, tehát amazok 30%, ezek pedig 3%-os vámot fizessenek.”
név, uralkodás
Mária Terézia (1740-80)
200
1) Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr.
2) Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek.
3) Püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet székükbe vissza.
invesztitúra
200
stílus
gótikus
300
) „Mind a négy államtitkárnak megparancsoltam, hogy ezentúl semmit alá ne írjanak, míg be nem számoltak róla, s ugyanígy a pénzügyi főintendáns se. Elrendeltem, hogy semmiféle pénzügyi intézkedés se történjen anélkül, hogy fel ne jegyeznék abba a könyvecskébe, amelyet mindig magamnál hordok […]. […] Ami a kezem alá dolgozó személyeket illeti, először is elhatároztam, hogy egyáltalán nem nevezek ki főminisztert. […] Nincs ugyanis méltatlanabb annál, mint azt látni, hogy a főminiszter tartja kezében az összes államügyet, míg a királynak be kell érnie puszta címével.”
XIV. Lajos
300
Ez utóbbi [Rómába] menetelének azonban nemcsak ezek voltak az okai, hanem az is, hogy Róma város lakói Leó pápát sok bántalommal, illetve arra kényszerítenék, hogy a király védelmét kérje. [A király] tehát Rómába ment, hogy az egyház rendkívül zavaros állapotát rendbe hozza, és az egész telet ott töltötte. Ez idő alatt vette fel a császári és augustusi nevet. De ettől eleinte annyira idegenkedett, hogy amint később megerősítette, azon a napon nem lépett volna be a templomba, bármilyen kiemelkedő ünnep lett volna, ha a pápa szándékát előre tudja.
Nagy Károly
300
- [....]a consulok parancsa nélkül kivonult a nép a Szent Hegyre. Itt minden vezér nélkül sánccal és árokkal megerősítették táborukat és szép csendben semmi egyebet nem tettek, mint ami az eleségszerzéshez szükséges volt, és egy pár napig bántatlanul és senkit sem bántva tartózkodtak ott. A városban nagy volt az ijedelem, s kölcsönös félelem miatt általános a nyugtalanság.Majd tárgyalni kezdtek a kibékülésről, s kölcsönös engedményekkel olyan feltételekben állapodtak meg, hogy legyenek a plebejusoknak is a maga tisztviselői, mégpedig sérthetetlenek, s legyen joguk védelmet nyújtani a consulok ellen is. A patríciusoknak ne legyen szabad ezt a hivatalt elnyerni.
néptribunus
300
Lúdnak nem tesz rosszat, ha megkopasztják és megsütik. Már megkopasztották. Hadd süljön még ma. „Nem!”
személy
Husz János (Jan Hus)
400
„Ami Magyarország állapotát és kormányzatát illeti, megegyeztünk és elhatároztuk, hogy mindenik közülünk az ország s a neki alávetett tartományok azon részét, amelyet most tényleg bír, szabadon, a királyi hatalom teljességével bírja és birtokolja […]; Tótország [Szlavónia] Horvátországgal és Dalmáciával a mi kezünkben marad, Erdély pedig életfogytiglan a felséges János király hatalmában.”
- A forrásidézetben említett János királlyal szerződő fél megnevezése:
I. Ferdinánd
400
1066
400
Milyen sokfélék a Te műveid: az ember szeme előtt rejtve maradnak. Te vagy az egyetlen isten, kihez senki sem hasonló. Te teremtetted a földet, Te egyedül, minden embert is, bármi van a földön, a lábon sétaló és magasban szárnyaló teremtményeket. Te okozod a Nílus áradasát az alsó világban, hogy életet adjon a népnek, melyet teremtettél, Te, uram, mindennek, ki vajúdtál velük, ura minden földnek, mely érted ragyog, Te, Aton, a Felséges.
Ehnaton
400
A király Northamptonshire sheriffjének. Minthogy tanácskozást és értekezést kívánunk tartani a grófokkal, bárókkal és királyságunk egyéb főuraival, hogy intézkedéseket foganatosítsunk azon veszedelmek ellen, amelyek ezekben a napokban fenyegetik a királyságot, ez okból meghagyom nekik, hogy a Szent Márton téli ünnepe utáni legközelebbi vasárnapon jelenjenek meg előttünk, a Westminsterben, hogy megvitassuk, elrendeljük és végrehajtsuk azt, aminek segítségével elháríthatjuk ezen veszedelmet.
rendiség
400
Eszerint a magyar nép két rokon ága, két alkalommal hajtotta végre a honfoglalást, egyik (onogur) az avar korban történt 670–680 táján, egy időben a dunai bolgár állam megalakulásával, a másik pedig (a türk, magyar) Árpád vezetésével a 9. század legvégén.
tudós
László Gyula
500
. A háború folyamán történt dolgokat illetőleg nem tartottam magamhoz méltónak leírni úgy, ahogy valakitől éppen hallottam, vagy ahogy én gondoltam, hanem csakis azt írtam le, amit a magam szemével láttam, vagy amit másoktól hallottam ugyan, de minden részletre vonatkozólag a lehető legpontosabban ellenőriztem. Lehet, hogy művem azoknak, akik valami szórakoztató előadást várnak tőlem, éppen a meseszerű elemek hiánya miatt nem fog tetszeni. Mert nem múló szórakoztatást szolgáló csillogó műalkotásnak, hanem örök időre szóló értéknek írtam.
Thuküdidész
500
[Madarász] Henrik király a csata megkezdése előtt a következő bölcs és üdvös tanácsot adta: „Amikor elkezditek a harcot, senki ne próbálja előzni bajtársát, még ha gyorsabb is a lova, hanem az egyik oldalról a pajzsoktól védve, a pajzsokon fogjátok fel az első nyíllövéseket, azután sebes vágtatással és leghevesebb lendülettel rohanjatok rájuk, hogy másodszor ne tudják kilőni rátok nyilaikat, mindaddig, amíg nem érzik a fegyvereitek által ütött sebeket.
933
500
A királynak a Zalán innen és túl lakó összes serviensei az összes bíráknak és másoknak, kikhez jelen oklevelünk eljut, üdvöt az úrban. Közönségteknek a tudomására kívánjuk hozni, hogy mivel a mi vidékünkön a gonosz emberek, bűneikből kifolyólag sok rosszat, jogtalanságot, kárt és sérelmes dolgokat követtek el, a hatalmasabbak közül is sokakat igazságtalanul elnyomtak, kik – távol lévén a bíráktól és sok más akadály miatt – a maguk igazát semmiképpen nem kereshették: urunk királyunktól alázatosan és áhítattal azt kértük, engedje meg nekünk, hogy mi magunk bíráskodhassunk, és az elnyomottaknak és vég nélküli sérelmeket szenvedőknek teljes igazságot szolgáltassunk, mindazok ellen, akiknek részéről méltánytalanul szenvedünk.
II. András
500
Nagy költséggel Itáliából kiváló mestereket hívatott, s meghonosított itt addig ismeretlen művészeteket. Itáliából festőket, szobrászokat, vésnököket, ezüstműveseket, fa- és kőfaragókat, építészeket fogadott óriási fizetéssel.
reneszánsz
500
csata
rozgonyi