Memoriterek
Fogalmak
Szereplő
Korstílus
Műfaj
100

Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Kölcsey: Himnusz

100

Emelkedett hangvételű, magasztos tárgyú, dicsőítő jellegű költemény, amely gyakran tartalmaz megszólítást.

óda

100

Kreón

Szophoklész: Antigoné

100

Arányosság, harmónia, az antik (görög-római) minták követése

klasszicizmus

100

Katona József: Bánk bán

tragédia

200

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;

Csokonai: A Reményhez 

200

egy egész művön vagy hosszabb gondolatsoron végigvitt, összetett metafora vagy megszemélyesítés

allegória

200

Vizy Kornél

Kosztolányi: Édes Anna

200

Monumentalitás, mozgalmasság, díszítettség, az érzelmi meggyőzés szándéka (ellenreformáció), bonyolult körmondatok.

barokk

200

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

epigramma

300

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul

Ady: Góg és Magóg fia vagyok én

300

epikai fogalom: amikor az író a cselekmény fonalát megszakítja, és egy olyan eseményt mesél el, amely nem viszi előre a főcselekményt, de árnyalja a jellemeket vagy a korrajzot

epizód

300

Orgon

Moliére: Tartuffe

300

Elvágyódás a múltba vagy a távoli egzotikumba, az egyéni szabadság kultusza, felfokozott érzelmek.

romantika

300

Kölcsey Ferenc: Huszt

epigramma

400

Ha, leányka, te vagy a mennyország:
Akkor én csillagá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.

Petőfi: Fa leszek, ha

400

Alakzat, amely látszólagos képtelenséget, egymásnak ellentmondó állításokat tartalmaz, de mélyebb logikai értelme van.

paradoxon

400

Olej Tamás

Mikszáth: Az a fekete folt

400

A valóság tárgyilagos, részletező bemutatása, a társadalmi összefüggések feltárása, tipikus karakterek ábrázolása tipikus helyzetekben.

realizmus

400

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa

komikus eposz

500

Végső rendelkezést tennék: de hát minek?
Nem igen van: miről. S ha volna sincs: kinek.
Nem hagyok örököst... csak egy hű cselédet:

Arany: Toldi estéje 

500

Az az elbeszélői mód, amikor az író úgy mutatja be a szereplő gondolatait, hogy közben megőrzi a harmadik személyű elbeszélést, de átveszi a szereplő szóhasználatát és nézőpontját.

szabad függő beszéd

500

Bakócz Tamás

Herczeg: Az élet kapuja

500

Játékosság, kecsesség, intimitás, aprólékos díszítés, gyakori témája a flört és a természetközelség.

rokokó

500

Krúdy Gyula: Szindbád

novellaciklus