személy
„Mikor még távol voltunk innen, […] gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. […] Ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit. […] De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet.
Ki mondta a beszédet?
Horthy Miklós
„A robot vagy szakmány létele még nagyobb figyelmet érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. 60 ezer robot egy esztendőben szintazon munkát viszi végbe, melyet 20 ezer napszámmal könnyen el lehetne végezni. És ki ne tapasztalta, ki robotban is, és béresek által […] dolgozott, hogy azon munkát, melyet egy egész helyes [telkes] jobbágy rossz ekéjével, […] gyenge marhájával ötvenkét nap […] tud végezni, maga béreseivel, jó szerszámokkal és erős marhával […] a mondott idő egy harmad része alatt nem vihette volna végbe!”
(Széchenyi István)
melyik irat,és mikor keletkezett?
(Hitel 1830)
„Országunkban körülhordják fejedelmi Kegyelmességed neve és címe alatt a Szent Péter római székesegyháza felépítését célzó pápai "választ". Nem annyira a "választ"hirdetők nagy lármája miatt emelek én panaszt, […] hanem ama balhit miatt panaszkodom, […] hogy a boldogtalan hívek meg vannak róla győződve és hiszik, hogy a "válasz"megvásárlásával mennyei üdvösségüket biztosítják, továbbá, hogy a lelkek a tisztítótűzből nyomban kiszabadulnak, amint berakták a ládába érettük a garast.”
(Luther Márton levele a mainzi érsekhez, 1517)
Búcsúcédula
„[…] én, "válasz", az Egyesült Államok elnöke, […] e lázadás leverése érdekében […] elrendelem és kinyilvánítom, hogy [a lázadásban lévő] államokban és államrészekben rabszolgaként tartott személyek valamennyien szabadok, és mostantól fogva szabadok is maradnak;
Abraham Lincoln
„Az európai hatalmak háborúiban, melyek az ő belső ügyeik voltak, sohasem vettünk részt, sem azok politikánkat közelebbről nem érintik. Csak akkor utasítjuk vissza a sérelmeket vagy készülünk védelemre, ha jogainkat megtámadják vagy komolyan fenyegetik. Féltekénk mozgalmaiban már ilyen okoknál fogva is közvetlenebbül vagyunk érdekeltek, melyek minden felvilágosodott és részrehajlás nélküli szemlélőnek szemébe tűnnek.
Monroe-elv
„Miután […] a nevezett választó [a bajor választófejedelem] a francia király nagyszámú katonaságától segíttetve, Felső-Ausztria tartományát ellenségesen megtámadta, […] [és] a fent nevezett [magyar] királyi felség hadserege […] Sziléziában a porosz király hasonló erőszakosságával szemben […] el van foglalva, [és ezért a királyi felség] a [magyar] karokat és rendeket […] a nevezettek ellen fegyverfogásra jóságosan buzdítani […] méltóztatott, […] a karok és rendek […] az ország általános fölkelését elhatározták.
(Törvénycikk)
Mária Terézia
„Ez az ország sohasem szenvedett nagyobb kárt, sohasem nagyobb veszélyt és pusztulást, mint akkor, amikor idegen uralom alatt állt, és nem saját nyelvéből való tartotta kezében, és kormányozta. Ezek az idegenek ugyanis saját ügyeikkel foglalkoztak, mielőtt megtanulták volna ennek a szittya nemzetnek az erkölcseit és szokásait, amelyik ahogy ezt az országot saját vérhullatásával, és sok atyafiai elestével megszerezte, úgy azt vassal és fegyverekkel is védte meg. [...] Nehogy mi és ez az ország nagyobb bajban maradjon, és nehogy valamely idegen fejedelem erőszakosan magáévá tegye ezt az országot, bennünket pedig örök szolgaságba taszítson; főleg és leginkább pedig attól vezérelve, hogy nem létezik az egész földkerekségen olyan nemzet, vagy nép, amely nem a saját népéből, véréből és nemzetségéből választ magának királyt és urat: tehát, nehogy ez az ország, amely a kereszténység bástyája és pajzsa, és övéi pusztulása árán mindig megvédte a kereszténységet, kisebbnek és valamiképp szerencsétlenebbnek látszódjon a többieknél, szentül megfogadtuk, és egyhangúan mindannyian a legkisebbtől a legnagyobbig, és a legnagyobbtól a legkisebbik elhatároztuk, és elrendeltük, hogy ezentúl valahányszor és bármikor, ha ez az ország elveszti fejedelmét és királyát, és nem maradnának utána fiúörökösök, akik ezen ország joga és alkotmánya alapján őt követhetnék, akkor ezentúl örökre nem választunk királyunknak egyáltalán egy külföldi nemzetbelit sem, bármely anyanyelvű legyen is; hanem egyenlő szavazattal és egyhangú beleegyezéssel és akarattal olyan magyart keresünk, aki erre a tisztre megfelelő és alkalmas.”
1505
„Sem kettős, sem hármas Istent nem vallok, hanem egyet, ki a mi Urunk a názáreti Jézus Krisztusnak szent Atyja. Az egész szentírás csak az egy Istenre vezet minket.”
unitárius - antitrinitárius
„Sehogy sem tudok napirendre térni afölött, hogy Görgei Komárom elhagyása után hogyan kerülhette meg hadseregünknek előbb a jobb, aztán a bal szárnyát, hogyan tehetett ilyen hatalmas kört, hogyan teremhetett délen, hogyan egyesülhetett az ottani erőkkel! S mindezt az általad vezetett 120 000 főnyi fegyelmezett és bátor hadseregünk [az orosz fősereg] ellenében.”
Ki írta?
I. Miklós cár
„Eléggé idejében kértem, Felséges Király, Felségedtől, főkapitányától és hadi tanácsosaitól Felséged vállalt kötelezettsége szerint segítséget ehhez a várhoz, de sem nagy, sem csekély segítséget nem kaptam. [...] megkíséreltem, hogy ezt a gyenge várost megvédjem az olyan kegyetlen és hatalmas ellenségtől, a törökök császárától és az ő erejétől, amellyel a várost személyesen körülzárta. Nem azért tettem, mert úgy gondoltam, hogy hatalmával szemben tartani tudom magam, hanem hogy őt itt egy darabig késleltessem, amíg Felséged a rómaiak legkeresztényibb császárával, szeretett testvérével [V. Károllyal] és más összegyűlt keresztény fejedelmekkel együtt a törökkel szembetalálkozhatik és annak a legjobb és legnagyobb Isten segítségével ellenállhat. [...] Tudja meg Felséged, hogy ma huszonkét napja kezdte Ibrahim basa ostromolni a várost, három nappal később pedig személyesen maga a császár és gyalogosai az összes hadiágyúikkal, faltörőikkel és sátraikkal egészen körülzárták. [...] Ekkora nagy veszedelemben az ellenség táborán keresztül pénzen és ajándékon fogadott követemet küldtem Bécsbe, hogy ez ott tárja fel összes szükségeinket és a veszedelmet, amiben akkor forogtunk, továbbá pedig kérje, hogy küldjenek nekünk puskaport és katonákat, és egyúttal hozzon hírt arról, hogy mikor várhatjuk szabadulásunkat. A hírnök visszatért, de sem puskaport, sem katonát, de még csak reményt sem hozott arra, hogy számíthatunk felszabadításunkra.”
(Jurisics Miklós levele Ferdinánd királynak)
Melyik várról szól a forrás?
Kőszeg
„Az országos "válasz egy része" célja az ország piacát belföldi iparművek [iparcikkek] fogyasztásával a honi műipar [ipar] számára biztosítani, […] [azért, hogy] a honi műipar kifejlésével [kifejlődésével] […] a külföldi gyártmányok és kézművek az ország piacáról lassanként kiszoríttatván a pénznek külföldi árukért kiözönlése meggátoltassék, s eképp a nemzet […] anyagi önállásra [önállóságra] emeltessék.”
Ki volt ennek a szervezetnek elnöke?
„[…] a sürgető rossz arra kötelez, hogy ne titkoljuk, az Ausztriai-ház és a protestáns vallás e két szélsősége között, az egész kereszténységen belül az egyik szemben áll a másikkal: de bármennyire is ellentétesek legyenek egymással, mindkettő még veszélyesebb és még ellenségesebb a nyugalmunkra és Franciaország javára nézve, […] egyik sem tudván akár egy kicsivel is feljebb emelkedni vagy előnyt szerezni a másik fölött, hogy győzelme vagy virágzása ne fenyegetne minket […].”
(Béthune gróf, francia diplomata feljegyzése,
1620)
1618-1648
„Bárki, aki társaságunkban, melyet Jézusról kívánunk elnevezni, a kereszt lobogója alatt Isten harcosa kíván lenni, és csak az Urat és annak földi helytartóját, a pápát akarja szolgálni, az ünnepélyes szüzességi fogadalom után lélekben legyen felkészülve arra, hogy olyan társaság tagja lesz, melynek célja a lelkeknek a keresztény élet és a keresztény tanok szerinti gondozása, a hit terjesztése nyilvános prédikációk útján."
Jezsuita rend
„Ez gondolataim rövid foglalata, szavaim és példám bizonyítják, hogy ezek követésére kötelességtudatom és meggyőződésem vezet, és mindenki biztos lehet benne, hogy gondoskodom végrehajtásukról. Aki hasonlóképp gondolkodik, és az állam hű szolgájaként minden mást figyelmen kívül hagyva magát a szolgálatnak szenteli, annak előbbi szavaim kedvére lesznek, aki azonban hivatalában csak a hasznot és jutalmat látja, az állam szolgálatát azonban mellékesnek tekinti, az vallja be ezt őszintén és hagyja el hivatalát, melyre se nem méltó, se nem alkalmas, mert annak betöltéséhez az állam iránti odaadás és saját magának és a maga kényelmének teljes feladása szükségeltetik.”
Ki írta? Uralkodási évszám
(II. József, 1780-90)
„Josephus Királyságának lemondása, az Interregnumnak vagy Király nem létének békövetkezett ideje, és az Austriai Ház akármi módon praetendált [követelt] mindennémű jussának eltörlése. […] első Leopoldusnak […] nem jól folytatott Királyi Országlásának azonnal ellene mondottunk, és magunkat az alól felszabadultnak lenni kijelentettük, mindazonáltal tovább is […] vizsgálván, és meggondolván a mostani Országló Első Joseph Császárnak a Magyar Coronához képzett jussát, és álnokul koholt praetentióját [követelését], vagy ahhoz jutásra való kívánságát […].”
Hol történt?
(Ónodi országgyűlés törvénycikke, 1707)
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa, vagy eltörölje és új kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi biztonságát és jobban elősegíti boldogulását.”
Ki írta?
Thomas Jefferson
„Ámbár mindazokat a parasztokat, a kik természetes uraik ellen fölkeltek, mint árulókat, főbenjáró büntetéssel kellene sújtani, nehogy azonban annyi vér folyjon és a parasztság (a mely nélkül a nemesség nem sokat ér) egészen kipusztuljon:
1. § Elhatároztuk, hogy minden kegyelem nélkül, mindenütt meg kell ölni, és ki kell irtani az összes kapitányokat […] és a parasztság kolomposait, valamint a nemesek nyilvánvaló gyilkosait, továbbá azokat, kik szüzeken, asszonyokon erőszakot vettek.
2. § A többi parasztok azonban térítsék meg a fenti károkat, […] azután maradjanak személyükben sértetlenek.
3. § Mégis, hogy árulásuk emléke fennmaradjon és tartós büntetése maradékaikra átszálljon, s tudják meg minden nemzedékek, mily nagy bűn fölkelni az urak ellen, ezért azután az országban bárhol lakó összes parasztok hűtlenségük vétke miatt veszítsék el arra való szabadságukat, hogy egy helyről másra költözzenek, legyenek uraiknak feltétlen és örök szolgaságába vetve, kivéve a szabad és fallal kerített városokat, melyek a királyi felséghez hívek maradtak, és kivéve azokat is, amelyek uraik és az ország szent koronája mellett hűségükben kitartottak, és más bűnös parasztokkal ebben a lázadásban részt nem vettek. […]
Mikor történt a lázadás?
1514
Ha a társadalmi törvényeket a hit szilárd alapjára építjük, akkor nyitva áll az út a társadalmon belüli viszonyok helyes elrendezése, a békés együttélés és a virágzó jólét biztosítása felé. A társasági tisztségeket, hivatalokat a közös céloknak megfelelően kell betölteni, mégpedig úgy, hogy a tagok sokfélesége ne csorbítsa az egyetértést.”
„Fölébredünk. Milyen napot is írunk ma? 1841. január elsejét. "válasz" parancsolta, hogy Krisztus születésétől számítsuk az esztendőket, az ő rendeletére kezdődik az év januárral. Ideje fölöltöznünk. Viseletünk szabását "válasz" honosította meg. Az egyenruhát is az utasítása szerint varrták. Ő alapította a gyárat, ahol a vásznat szőtték, a parancsára tenyésztettek juhot, miről a gyapjút nyírták. Könyvet veszünk a kezünkbe. E betűtípust "válasz" vezette be, formáit maga metszette. […] Újságokat hoznak. "válasz" alatt jelentek meg először. Vásárolnunk kell néhány holmit. A selyemkendőtől a csizmatalpig minden "válaszra" emlékeztet. […] Utazni szeretnénk? őt követjük. Szívélyesen fogadnak majd bennünket, mivel "válasz" Oroszországot az európai államok közé emelte.”
Nagy Péter
„[...] a vádlott urak a velük szemben folytatott hadbírósági vizsgálat során a megállapított tényállást elismerték, hogy ellentétben a császári királyi hadseregbe való belépésükkor tett esküjükkel [...] a magyar forradalmi hadsereg soraiban szolgáltak, [...] figyelembe véve, hogy részt vettek a magyar lázadó hadsereg harcaiban az ez év április 14-i debreceni országgyűlési határozatok megvalósításáért, melyek kimondták Magyarország elszakadását a császárságtól és a legmagasabb uralkodóháznak a magyarországi trónutódlásból való kizárását, illetve az állásukban való megmaradással és a lázadó kormány alatt való további szolgálattal ezt hallgatólag elismerték – felségsértés bűntette miatt [...] Aulich Lajos és Török Ignác alezredes – Láhner György őrnagy – Poeltenberg Ernő, Nagysándor József és Dessewffy Arisztid kapitány – Knezić Károly, gróf Leiningen Károly és Damjanich János százados vádlott urak az osztrák hadseregben viselt tiszti rangjuk, illetve nyugdíjuk elvesztése mellett – valamint Lázár Vilmos kötél általi halállal büntetendők minden ingó és ingatlan vagyonuk elvesztése mellett; Schweidel József vádlott őrnagy rangjának és bárhol található minden ingó és ingatlan vagyonának elvesztése mellett golyó általi halállal büntetendő
Miért pont ekkor volt?
1849.Okt 6 Bécsi forradalom
„Az üzletemberek érdeke valamiben persze mindig és minden téren különbözik a köz érdekétől, vagy éppen ellentétes vele. Lényegében mindig az az érdekük, hogy a piac táguljon, a verseny pedig minél szűkebb keretek között folyjon. A piac bővülése általában inkább jó a köz szempontjából, de a versenykeretek szűkítése mindig árt neki, s csak arra jó, hogy a természetesnél nagyobb profitot biztosítson az üzletembereknek, akik így a saját előnyükre képtelen adókkal terhelik a polgártársaikat
Adam Smith
„A jelen körülmények között a nemzet életének megmentése s jövőjének biztosítása körül csak a hadsereg lévén képes sikeres lépéseket tenni: ezennel a miniszterek többségének indítványára is úgy magam, mint a minisztérium nevében kinyilatkoztatom, hogy a jelen kormány lelép, s addig, míg a nemzet hatósága szerint máskint netalán intézkedendnék, a nemzetgyűlés megbízásából eddig általunk gyakorlott polgári és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel tábornok úrra ruházom.
Megvárom tábornok úrtól, s azért Isten, a nemzet és a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti státuséletének megmentésére, javára s jövőjének biztosítására fordítandja.
Ezennel felhatalmazom önt ma este 8 órától kezdve, amikorra az igazságügyi miniszterhez kinyomatás s kihirdetés végett megküldött s a nemzethez intézett nyilatkozatom, reménylem, meg fog jelenhetni, a kormányzati hatalom gyakorlatára.
Legyen ön híve a hazának, és Isten segítse önnek lépteit
Mikor történt?
1849.08.11
„Alkotmányunk szerint nincsen egyetlen főminiszterünk, hanem mindenkor több [egyenrangú] főminiszterünknek vagy államhivatalnokunknak kell lennie. Minden ilyen hivatalnoknak megvan a maga saját területe, és egyikük sem avatkozhat a másik tárcájához tartozó ügyekbe. Ám köztudott, hogy ez a miniszter [Robert Walpole], miután egyedülálló befolyásra tett szert az összes állami főhivatalban, nemcsak a közügyek intézését vette egyetlen kézbe, hanem minden államhivatalnokot elmozdított, ha azok nem engedelmeskedtek az utasításainak, még azokban az ügyekben is, amelyek az ő területükhöz tartoztak.”
Hatalmi ágak szétválasztása
„Magyarok! Eljött azon szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségeteket.
Fogadjátok el a békességet, melyet ajánlok. [...] Semmit sem kívánok én titőletek, egyedül csak azt akarom látni, hogy szabad és független nemzetté legyetek.
Az Ausztriával való egyesítés volt a ti szerencsétlenségtek főbb oka; Ausztriáért folyt a ti véretek messze országokban, és legbecsesebb javaitok szüntelen annak örökös tartományai miatt voltanak feláldozva. [...]
Szerezzétek most vissza nemzeti léteteket; legyetek újra, akik valaha voltatok! Válasszatok királyt magatoknak, olyan királyt, aki érettetek országoljon, a ti hazátoknak kebelében, ti közöttetek lakjék, és akit a ti polgártársaitok és katonáitok vegyenek körül!”
Ki mondta?
Napóleon
„A hollandok iparcikkeket szállítanak nekünk, hogy cserébe a szükséges nyersanyagokat megkapják tőlünk. Ehelyett nálunk is manufaktúrákat kell felállítani, hogy ne csak a saját szükségleteinket elégítsék ki, hanem kivitelre is termeljenek. Ezzel pénz áramlana be az országba, ami a kereskedelem legfőbb, sőt egyetlen célja [...]. A nagyobb mennyiségű készpénz mellett az is a manufaktúrák előnye lesz, hogy egymillió munkanélküli keresheti általuk a kenyerét. Továbbá a hajókon és a kikötőkben számosan találhatnak munkát. A hajók számának növelése hasonlóan emeli az állam nagyságát és erejét. Ezek azok a célok, amelyekre a népét szerető, jóérzésű királynak törekednie kell.”
Ki írta?
Colbert